Ter Stegen: “Kinevetnek mikor megtudják, hogy nem tudok sokat a fociról”

A Barcelona klasszis kapusa, Marc-André ter Stegen adott hosszú interjút a madridi ‘El País-nak’, melyben mesélt a jelenlegi koronavírus-helyzetről, saját magáról és természetesen a Barcelonáról is. 

Hogyan sikerült alkalmazkodni Spanyolországhoz?

“Az első naptól kezdve próbáltam olyan gyorsan beilleszkedni, amilyen gyorsan csak lehet a spanyol és a katalán kultúrába. Nagyon sokat segít, ha jól beszéled a nyelvet. Könnyebben megérteted magad a körülötted lévőkkel. Jól érezzük magunkat a családommal, nagyon jó az időjárás, finomak az ételek, közel van a tenger. Ezzel együtt természetesen vannak németes vonásaim is.”

Pontosan mi lenne ez a vonás?

“A pontosság, a precizitás, a legjobb teljesítményre törekvés.”

Hogyan kezelitek a karantént?

“Értelmezhetjük rosszul is, hiszen nem hagyhatjuk el csak úgy a lakásunkat, de én igyekszem nem így tekinteni erre az időszakra. Ezek azok a helyzetek, melyekben rájövünk néhány alapvető dolog mennyire fontos is az életünkben. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az erőnléti edzőkkel, hiszen fenn kell tartanunk a formánkat, bár nem tudjuk mikor fogunk ismét játszani.”

Nyugtalan vagy emiatt?

“Nyugodt vagyok. Természetesen szeretnék már a pályán harcolni a céljainkért, hiszen a szezon végső szakaszában vagyunk, kár, hogy közbejött a vírus. A futball azonban csak másodlagos, otthon kell lennünk, ezzel tehetjük a legtöbbet most, mi sem vagyunk kivételek.”

Mi a normális egy labdarúgónál?

“Az, hogy mi a normális, egy nagyon relatív fogalom. Boltba járok, sétálok, melyeket próbálok továbbra is csinálni, természetesen élni ugyan úgy, amennyire csak lehetséges. Szerencsére olyan barátaim vannak, akik megmondják mit csinálok jól és rosszul.”

Nagyobb felelősség hárul most a sportolókra?

“Ilyenkor duplán jó, hogy több millió ember követ minket. Néhány hasznos tanáccsal és üzenettel rengeteg embernek segíthetünk. Valamelyik nap beszéltem Alisonnal [Alisson Becker, a Liverpool kapusa – a szerk.], aki tanácsokat adott, hogyan is mossak jól kezet. Soha nem gondoltam volna erre korábban, most pedig ezeket is igyekszem megosztani a követőimmel.”

Mit jelent számodra az a fogalom, hogy vezéregyéniség?

“Figyelembe kell vennie a közös érdeket. Szeretem, ha mindenki boldog, ha élvezzük azt, amit csinálunk.”

Mentálisan nagyon erős vagy, hogy csinálod ezt?

“Nem tudom. Lehet azért, mert ezt tanultam. Mindig is fontosnak tartottam minden aspektusból megvizsgálni a dolgokat. Az embert időnként elragadtatják az érzelmei és olykor képes emiatt rossz döntéseket hozni. Meg kell találni az egészséges középutat az szív és a fej között. Igyekszem én is így tenni.”

A pályán is?

“Persze. Vegyünk egy nagyon ideillő példát. A futballban az ilyen sokszor előfordul, amikor vereséget szenvedsz. Azonnal be akarod bizonyítani, hogy képes vagy felállni ebből a szituációból, a túlzott érzelmesség pedig ilyenkor ártalmas is lehet. Ezek azok a pillanatok, amikor okosnak kell lenni és inkább a fejedre hallgatni. Nem mindig egyszerű persze.”

Sok időd van gondolkodni a kapuban?

“Nem unatkozunk. Az emberek azt gondolják, hogy a kapus némileg kívülálló, de tévednek. A pályán ez történik, a magánéletemben pedig más. Mindig próbálok gondolkodni, fejlődni. A feleségemmel például sokat beszélgetek az ő hivatásáról [építész – a szerk.]. Ezek azok a dolgok, amiket az emberek nem látnak, de részei a mindennapi életnek.”

Miről beszélsz többet, a fociról vagy az építészetről?

“Az építészetről.”

Szoktál beszélgetni a fociról?

“Az emberek kinevetnek mikor azt mondom nekik, hogy nem tudok túl sokat a futballról. Nem nézek sok meccset, kivéve, ha rangadóról vagy más nagy mérkőzésről van szó, vagy akkor, ha egy barátom játszik. Néha egy-egy olyan játékosról kérdeznek, akit nem is ismerek.”

A stadionról szeret beszélgetni?

“Ez már kultúra szerintem. A Camp Nou például kivételes helyszín. A szurkolók teljesen eltérőek a német stadionokban lévőktől, ők ugyanis sokkal jobban koncentrálnak magára a csapatra. A Barcelona szurkolók az egyéni megmozdulásokat jobban értékelik. Például, ha de Jong mutat valami komolyat, egyből megélénkül a hangulat.”

Melyik pálya hangulata fogott meg leginkább?

“A San Paolo bár nem egy modern stadion, de számomra különleges. Az ilyen függ a játékos személyiségétől is. Én például szeretem a Bilbao elleni mérkőzések hangulatát is, a szurkolók rendkívüli módon kiállnak a csapatukért, így olyan mintha háborúba mennénk.”

Rosszul jön ki, hogy pont akkor állt le a bajnokság, amikor a Barcelona magához látszik térni?

“Mi vezetünk, ez a lényeg. A BL-ben is jó helyzetben vagyunk. Reméljük minél hamarabb pályán lehetünk ismét.”