Sandro Rosell exkluzív interjúja – I. rész

A Barcelona korábbi elnöke, Sandro Rosell először adott hosszú hangvételű interjút szabadulása óta. Rosell két évet töltött a börtönben. A katalán ‘Mundo Deportivo’ több részletben teszi majd közzé az interjút, így nálunk is így fog megjelenni. 

Sandro, kezdjük a futballal, a Barcelonával, az átigazolási piaccal. Leigazolná-e ismét Neymart?

“Igen. Sportszakmai szempontból gondolkodás nélkül. De a szerződésébe több kitételt is tennék, ami a viselkedésére és a sporteredményeire vonatkozna.”

Mi az, amit Neymar tudna adni a csapatnak?

“Kivételes játékos, veleszületett tehetséggel, győztes mentalitással, óriási marketingértékkel.”

Miért szeretné Messi, ha Neymar visszatérne?

“Mert Messi, aki a világ legjobb játékosa, egyben nagyon okos is. A legjobb játékosokkal szeretne együtt játszani, hogy mindent megnyerjen a csapattal.”

Mit gondol, van Messinél jobb játékos jelenleg?

“Nem. Messi a futballtörténelem legjobb játékosa. Noha számomra, talán elfogultságom miatt is, Ronaldinho volt olyan jó néhány szezonjában, mint Messi.”

Hogyan járul hozzá Messi a Barcelona történelméhez?

“Huh, nagyon sok mindenben. A legjobb játékos a klub története során. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Barça is sokat tett Messi karrierjéhez. Ez egy kölcsönös kapcsolat. Messi egyszer vissza fog vonulni, maga mögött hagyva kitörölhetetlen emlékeket, de a Barcelona megmarad.”

Hogyan vélekedik Ronaldinho helyzetéről?

“Meggyőződésem, hogy Ronaldinho még most sem tudja, miért börtönözték be. Valaki átverhette őt, és még nem magyarázták el neki az igazságot. Remélem továbbra is a futballra gondol, de mindenekelőtt továbbra is mosolyog.”

Mit tett Ronnie a Barcelona történetében?

“Örökké beírta magát a történelemkönyvbe. Megváltoztatta a Barcelona történetét. Az egységes pesszimizmust optimizmussá alakította át. Neki hála visszatért a mosoly, a varázslat és az eredményesség a klubhoz. Mindezek mellett mentorálta a klub legjobb játékosát, Messit.”

Mit gondol Bartomeu döntéséről, ami több vezető lemondatását illeti?

“Akár tetszik, akár nem, a Barça egy elnöki intézmény, így az elnöknek éreznie kell azt, hogy a mögötte állók támogatják. Egy kívülről jövő támadás is elég lehet már ahhoz, hogy belső gyengeségek üssék fel a fejüket, így nagyon jó döntésnek tartom, hogy olyan embereket akar maga köré, akikben maximálisan megbízik. Barátom, Silvio Elías távozása fájóan érintett engem, hiszen 2010-ben velem kezdte meg a munkát. Kiváló menedzser volt.”

Ön a Barcelona elnöke volt. Van ennek a ténynek bármi köze ahhoz, hogy bebörtönözték?

“Biztos vagyok benne, ha nem kerülök a Barcelona elnöki székébe, akkor nem kerülök börtönbe sem. Hetvenkét akciója volt az Adóhatóságnak ellenem, mióta megválasztottak a Barcelona élére. Előtte egyetlen egy sem volt. Véletlen lenne?”

Erősnek tartja Bartomeut?

“Ha nem erősebbnek. Barto erősebb annál, mint azt az emberek gondolják.”

Hogyan látja a közelgő elnökválasztást?

Érdeklődve várom. Az egyetlen, amit szeretnék, hogy ne személyes okok miatt akarjon valaki elnök lenni, hogy ezzel tovább gyarapítsa a vagyonát, mint az történt már többször is a klub életében.”

Támogatni fog valakit a jelöltek közül?

“Nem fogok olyan embereket támogatni, akiket a média képvisel, akik meg akarnak gazdagodni a klub élén. Jómagam elítélem az ilyen embereket.”

Hiányzik önnek a futball?

“Nagyon. Olyan, mint a drog. Nehéz futballmeccsek nélkül élni, különösen a Barcelona meccseit nehéz nélkülöznöm. Ennek ellenére az egészség az elsődleges.”

Mit gondol a sportvilág reakciójáról ebben a helyzetben?

“Attól függ. Látok nagyon jó példákat, akik támogatják a másikat, ugyanakkor vannak olyanok, akik ennek pontosan az ellentettjei, akik önzőek.”

Mit gondol a sajtó azon véleményéről, miszerint a jelenlegi vezetőség “Rosellista”?

“Nem több az egész egy hamis, hozzá nem értő újságíró félretájékoztatásánál. Bartomeu a saját döntéseit hozza, az összes körülötte dolgozó emberről ő dönt. Vegyünk egy példát: ha én irányítanám, Silvio Elías még mindig az elnökség tagja lenne. Meg kéne lepjen, hogy ezt állítja a sajtó, de valamiért nem tud már meglepni. Tíz éve is pontosan ugyanez volt, olyan ez, mintha mantráznák ugyanazt az üzenetet. Sok közülük azt állítja, hogy az érkezésünkkel a Barcelona elnöksége elvesztette a kiváltságait. Nem tudom, hogy a “Rosellista” kifejezést hogyan értelmezzem, pozitívan, vagy negatívan? (nevet)”

A közvélemény kutatások szerint, ha ismét indulna a választásokon, jó eséllyel ismét nyerne.

“Megígértem édesanyámnak, hogy amíg él, addig nem fogom ismét jelöltetni magamat, remélem még legalább 150 évig élni fog. Másfelől tudni kell lapozni, továbblépni.”

Önre hogyan hat a koronavírus-helyzet?

“Sok fájdalommal, lemondással, de remélem, hogy egy nap magunk mögött tudjuk hagyni ezt az egészet és ismét megölelhetjük egymást.”

Mit gondolt akkor, amikor az első esetek felbukkantak, még Kínában?

“Azt, hogy messze van tőlünk, nem fog minket befolyásolni, de most már nyilvánvaló, hogy tévedtem. Globális világban élünk, ennek minden előnyével és hátrányával. Úgy tűnik igaz az a teória, hogy egy keleti pillangó meg tudja változtatni a nyugat jövőjét.”

Hogyan kezeli a karantént?

“Sokkal jobb, mint a börtön, ahol két évig raboskodtam. Sokkal több helyem van így is, mint ott a 12 négyzetméteren, velem van a családom, finom ételeket fogyaszthatok. Van saját fürdőszobám, tudom mi történik a világban, mindezek nem voltak meg az elmúlt két évben. De a legjobban az zavart, hogy tudtam, ártatlanul ülök börtönben, most viszont nem tudom, hogy ártatlanok vagyunk-e: megfeledkeztünk a világunkról, a bolygónkról.”

Mi hiányzott a legjobban?

“Hogy megölelhessem a szüleimet és a barátaimat.”

Két évet töltött a börtönben, távol a családjától, az ölelésüktől, most azonban csak mobilról láthatja őket. Szenved emiatt?

“Igen, ettől szenvedek a leginkább. Különösen, hogy látom, az ő korosztályukra a legveszélyesebb ez a vírus. Nagyon rossz érzés, hogy nem tudok rajtuk segíteni, a tehetetlenség mindig borzalmas.”

Milyen kapcsolatot ápol a nagyszüleivel?

“Nagyon mély a kapcsolatunk. Sokat tanultam tőlük. Segítettek a taníttatásomban, amikor a szüleim nem értek rá, mert egész nap dolgoztak. Nekik köszönhetően vagyok most remek társadalmi helyzetben, mindez pedig a vírus miatt felértékelődik. Szükségük van ránk, jobban, mint bármikor.”

Mit tanulhatunk a krízishelyzetből?

“Nagyon sokat. A jóból keveset vagy semmit, a rosszból nagyon sokat. A kérdés csak az, emlékezni fogunk-e erre a helyzetre, amikor mindez véget ér, és tudunk-e majd fejlődni.”

A krízis leginkább pozitív és negatív élménye?

“Pozitív, hogy sok ember le tud mondani a büszkeségéről, be tud állni a sorba. A negatív pedig nyilvánvalóan az a sok emberi élet, amivel fizetünk a vírusnak.”

Megfogadta, hogy adakozni fog, mi motiválta?

“Egyik családi orvosként dolgozó barátom, Dr. Jaume Padrós felhívott valamelyik nap, hogy anyagi támogatásra lenne szüksége, amiből gyógyszereket venne, mert kifogyott belőle. Képtelenség volt számomra nemet mondani, mert ilyen apró cselekedettel is támogatni tudom valamilyen szinten a vírus elleni harcot. Persze számára ez csak egy minimális segítség volt, ennek ellenére végtelenül hálás volt. Óriási hálával tartozunk azoknak az embereknek, akik jelenleg is a kórházakban dolgoznak, a mosdókat takarítják, mindannyian a saját egészségüket teszik kockára.”