Pedri: “Egy művészet számomra az, ahogyan Iniesta játszik”

A Las Palmas rendkívül tehetséges 17 éves támadó középpályása, Pedri adott hosszú interjút a katalán ‘Mundo Deportivo’ sportnapilapnak. A játékos tavaly nyáron írt alá a Barcelonához, de az idei szezont még a “Kanáriknál” töltötte.

Azon kívül, hogy a testvéreddel játszol, hogyan tartod szinten magadat?

“Miután felkeltem, megcsinálom azokat a fizikai gyakorlatokat, amiket az erőnléti edző írt. Rendszerint küld egy videót, amiben elmagyaráz mindent, én pedig ezt követem is. A többit magam osztom be. Például, ha úgy érzem, kimegyek az udvarra a labdával gyakorolni. Ezt nem mindenki csinálja meg, nagyra értékelik, ha a játékosok így tesznek.”

A koronavírus-járvány miatt akkor állították le a futballmérkőzések megrendezését, amikor nagyon jó formában voltál.

“Nehéz ez a helyzet minden futballistának, nem csak nekem. Nagyon jól éreztem magam akkor, idegesítő ez a szünet, de igyekszem csak előre tekinteni és a visszatérésen gondolkodni. Minden csak attól függ, mit mond a kormány, de remélem, hogy minél hamarabb ismét edzésbe állhatunk és játszhatunk, ez szeretnénk mindannyian.”

Annak ellenére, hogy ilyen fiatal vagy, mégis kiemelkedsz egy olyan kemény sorozatból, mint amilyen a spanyol másodosztály.

“Eleinte látványos volt a különbség, itt a játékosok sokkal erősebbek, gyorsabbak, más a játék ritmusa, de megszoktam mindezt, folyamatosan játszottam, így sokkal könnyebb már. Minél többet játszottam, annál jobban éreztem magamat a pályán, illetve annál gyorsabban alkalmazkodtam a ligához.”

Vannak olyan játékosok, akik kétszer annyi idősek, mint te. Hogyan kezeled ezt?

“Jobban kell gondolkodnod, mint az ellenfeled. Ha erővel nem tudod legyőzni őket, akkor túl kell járni az eszükön. A váratlanság sokszor segít ebben, az edzésen sokat gyakorlok különböző technikákat, ami pedig működik, azt a mérkőzésen is alkalmazom.”

Pepe Mel vakon megbízik benned. Mennyire fontos ez számodra?

“Örök hálával tartozom neki. Nem lehet könnyű egy 16 éves srácban hinni, folyamatosan bizalmat szavazni neki.”

Jonathan Vieira távozásával te kaptad meg a “karmesteri pálcát”.

“Amikor a csapatnak jobban szüksége van rád, akkor te is többet fejlődsz. Ugyanakkor igyekszem magamról levetni a rám nehezedő nyomást és pusztán csak azt a pályára tenni, amit tudok. Bár kívülről azt próbálják belém erőszakolni, hogy a csapat élére kell állnom, én úgy gondolom egy csapat vagyunk, együtt kell harcolnunk és jobban játszanunk.”

Mindig azt mondod, hogy csak a Las Palmasra koncentrálsz, de gondolom nagyon nehéz nem gondolni a Barcelonára.

“Igen, természetesen, ez elkerülhetetlen. Elvégre a Barcelonában akartam gyerekkorom óta játszani, ez volt az álmom. Néha elgondolkodom azon, mi lenne ha maradhatnék, de koncentrálnom kell arra, hogy a lehető legjobban érjen véget a történetünk a csapattal, ha visszatér minden a normális kerékvágásba. Aminek el kell jönnie, el fog jönni.”

Nagyon óvatos vagy ebben a tekintetben.

“Mindig azt tanácsolták nekem, hogy ne siettessek semmit, lépésről lépésre haladjak.”

Menjünk vissza az időben, mert minden olyan gyorsan történt. Nagyjából másfél év alatt a Juventud Lagunából eljutottál oda, hogy a nyáron a Barcelonához fogsz szerződni. Hogyan emésztetted ezt meg?

“Szerencsére könnyen, köszönhetően a családomnak, akik mindig mellettem álltak és jó tanácsokkal láttak el. Lépésről lépésre kell haladnod, fejlődnöd kell minden nap és a lehető legkevesebbet kell arra gondolni, hogy hova juthatsz el. Azt mondták nekem, hogy használjam ki azt, ami bennem van és dolgozzam olyan keményen, mint még soha.”

Több csapat is szeretett volna megszerezni téged, köztük a Real Madrid is. Gondolkodtál a döntésen?

“Nem. Amikor megtudtam, hogy a Barcelona is szeretne, nem volt kérdés számomra. Mindig is ezt akartam. Büszke voltam persze, hogy ennyi klub figyelmét felkeltettem, de a Barcelona az álmom, csukott szemmel is aláírnék ismét.”

“A nagypapám és édesapám is Barcelona szurkolók. Elképesztő, hogy egy év múlva már ott játszhatok.”

A te esetedben akkor ez nem pusztán egy betanult szöveg, hanem a te ereidben barcelonai vér folyik.

“Kiskorom óta, igen. Az egész családom imádja a Barcelonát, mindenkit átjár a Culé-érzés. Elképzelheted mit éreztek, amikor megtudták, hogy a Barça le szeretne igazolni.”

És hogyan fogadták a hírt?

“Először nem akarták elhinni, akárcsak én. Sokkot kaptak.”

A futballban ki a példaképed?

“Andrés Iniesta. Imádom a játékát és azt, hogy milyen okosan játszik a pályán. Egy művészet számomra az, ahogyan játszik. A jelenlegi keretből Frenkie de Jong a kedvencem, sokat nézem őt.”

A példaképből hamarosan versenytárs lesz. A poszterek helyett pedig az öltözőben fogsz tudni velük találkozni.

“Poszterek, matricák, ágyneműk, tányérok, evőeszközök… otthon mindenből találunk olyat, ami Barçás. Tényleg elképesztő, hogy a következő szezonban már ott lehetek, bár még sok idő van addig, de, amikor erre gondolok, mindig elmosolyodom.”

Pedri és testvére gyermekkorukban, már ekkor is Barcelona mezben
Setién letette a névjegyét a Las Palmasnál, tudjuk mit várt a csapattól.

“Setién focija az, amit játszani szeretnék. Imádom azt, ahogyan játszanak a csapatai. Jó dolognak tartom, hogy egy ilyen edző irányítja majd a csapatot, sokat segíthet nekem.”

Tekintsünk előre a következő szezon elejére, te az előszezont a Barcelonával akarod tölteni, de vannak már első osztályú csapatok, akik kölcsönbe vinnének téged.

“Jöjjön, aminek jönnie kell. Nem szeretnék túlzottan előre tekinteni. A családommal és az ügynökömmel döntünk majd, ha eljutunk oda.”